Lehet, hogy túlzottan egyszerűnek tűnik a kérdés, de egyáltalán nem az. Ahogy haladok a bejegyzések írásában, egyre jobban feltűnik majd, hogy elsősorban az italokra fókuszálok, azon belül pedig a borokra és a whisk(e)ykre. Biztos sok mindent tanultál már te is az italok kóstolásáról, hiszen lassan már nincs olyan utcaszakasz, rendezvény, fesztivál, ahol ne találkoznál komolyabb odafigyelést igénylő italokkal. Hogy mennyire figyelünk oda, vagy mennyire érdekel alapvetően az, hogy mit borítunk magunkba, az egy másik kérdés, de ha már itt jársz és tanulni szeretnél, akkor figyelj!
Ma már szinte alapértelmezettnek számít, hogy egy magára kicsit is adó vendéglátóhelyen tartanak a különböző italoknak megfelelő poharat, így legalább olyan borospoharat is, ami megfelel minden fajta bor kóstolásához. Ezek általában talpas, viszonylag hosszabb szárú, enyhén öblös, nyújtott alakú, felfelé szűkülő kehellyel ellátott poharak. Azért lényegesek ezek a kritériumok, mert az ital jellegét - látvány, szín, illat, és íz - jelentősen befolyásolják. Én egyébként a rugalmas falú, egyszerű, díszítés nélküli, valamilyen kristály ötvözetből készült poharakat kedvelem leginkább, elegánsak, mégsem feltünők, szép a csengésük, és nem zavarják, hanem segítik a bor élvezetét. A bor színét, tisztaságát, látványát is nagyobb öröm egy szép kelyhű pohárból élvezni, bár mondhatnánk, hogy a megjelenés akár egy egyszerű vizespohárból is értékelhető lehet. De az illat már nem! Akárcsak a szaglásnál, az illatok intenzívebb beszívásánál, úgy itt is nagyon fontos a megfelelő pohárméret. Ugyanis ahhoz, hogy kiszabadítsuk az illatokat a borból, ahhoz meg kell forgatnunk a pohárban az italt néhány laza csuklómozdulattal. Ha nem elég magas a poharunk kelyhe, akkor ennek a mozdulatnak nincs sok értelme, mert az összes borunk a padlón fog kikötni. Ha nincs a pohárnak szára, akkor a kelyhet fogjuk, és akkor megint nem tudjuk a bort megpörgetni, megszellőztetni igazából. De a a szár azért is fontos, mert ott fogjuk meg a poharat, egyrészt az előbb említett forgatás miatt, másrészt azért, mert nem tapizzuk a kelyhet! Az ujjaink vége zsíros, minél többször fogjuk meg a poharat a kehelynél, annál opálosabb lesz a pohár fala, és egy idő után nem túl gusztusos a látvány. Ha a kezünket a kelyhen tartjuk, akkor ráadásul melegítjük is az italunkat. Egy szó, mint száz: borospoharat a száránál fogd, lehetőleg a talp közelében, és ha megtanulod apró mozdulatokkal, lazán, de látványosan forgatni a poharat, akkor nemcsak jobban fogod élvezni a felszabaduló zamatokat, de a társaság is felfigyel a tudásodra!